Mindenkinél keletkezik szerves hulladék – gyümölcs-, zöldséghéj, ételmaradék, stb. Mi történik, ha ezeket nem komposztáljuk, hanem a kukába dobjuk? Egyrészt a kukásautó kapacitásának egy része arra megy el, hogy a komposztálható hulladékunkat szállítása, ami rögtön kibocsátással jár (kb. a kommunális hulladék 30%-a komposztálható). Miután lerakóba kerül, elkezd bomlani, ahol pedig metán képződik, ami a szén-dioxidnál sokkal (20 éves időtartalmat nézve kb. 70-80-szor) veszélyesebb üvegházhatású gáz. És ha megfelelően komposztálunk? Egy olyan komposzt jön létre, amit hasznosítani tudunk növénytermesztéshez, tehát egyrészről a hulladékszállítás kapcsán nem keletkezik kibocsátás, másrészt pedig a talajutánpótlást is meg tudjuk oldani házilag.
A házi komposztálás üvegházhatásúgáz-kibocsátása viszonylag alulkutatott terület, elsősorban dán tanulmányok érhetőek el (pl. ez, ez és ez). Az eredmények különbözőek: egyes kutatások szerint a házi komposztálás kibocsátása kedvezőbb a nagyüzemű komposztáló telepekhez képest, még más kutatás szerint kb. hasonló. Ugyanakkor a fent említett indokok miatt, az egész életciklusra vetített kibocsátás kedvezőbb.
És ha nem kertes házban lakom? Én sem, de azért általában mindenkinek van olyan rokona, ismerőse, akihez amúgy is jár, és meggyőzhető a komposztálásról. Én a karantén ideje alatt a még üres telkünkre építettem komposztládákat. Kettőt, mert a helyes komposztálásnak is van néhány alapszabálya:
- A komposztládának jól kell szellőznie, ezért a lécek között hagyjunk rést! (Ilyen léceket lehet kapni barkácsáruházban, de akár egy raklap is kiváló.)
- A láda kerüljön félig árnyékos helyre, hogy ne száradjon ki, de ne is legyen túl nedves.
- Nem szabad, hogy csak konyhai zöld hulladékot tegyünk a ládába, mert így egyrészt a nitrogén aránya túl sok lesz a szénhez képest, másrészt pedig nem fog jól levegőzni.
- Ezért a láda aljára vágjunk összes ágakat, gallyakat egy rétegben. Így alulról is jól fog szellőzni a komposzt, és növelni tudjuk a szén arányát a nitrogénhez képest. Ezt a rétegzést kell követni a későbbiekben is. Vagyis egy idő után, ha már a konyhai zöld hulladék egy réteget alkot, újra az ágaké, gallyaké a szerep.
- Ha megtelik a láda, akkor jön a vasvilla, és a komposzt áthelyezése a másik ládába. Miért nem lehet szimplán a másik ládában folytatni a komposzt lerakását? Mert a komposztot néhány hónaponként amúgy is át kell forgatni, így ebben a lépésben ez meg tud valósulni. A teli rekeszt így „nyugalmára” lehet hagyni, hogy teljesen végbemenjen a komposzt érése.
Tehát komposztálásra fel! Tudtok venni használatra kész műanyag komposztládát is, ezek ökolábnyoma viszont sokkal nagyobb, mint a fából készölteké, de természetesen a fahulladékokból készült láda a legjobb megoldás. A fát ugyan kezelni kell, de lehet szerencsére találni olyan lazúrfestéket, ami természetes anyagokat tartalmaz. A komposzt gyűjtéséhez a lakásban pedig bármilyen jól zárható vödör tökéletesen használható.
