Múlt héten megerősítette a Nemzeti Nyomozó Iroda, hogy eljárás folyik a hazánkba érkezett M237 jelű farkas elejtése kapcsán. Az esettel azóta számos helyen foglalkoztak és több álhír is kering róla. Amit biztosan tudunk, hogy M237 Graubünden kantonban, Svájcban, a vadonban született, felmenői szintén vad egyedek voltak, melyek sohasem éltek fogságban, tehát a kóborló farkas ismert genetikai háttérrel rendelkezett. 2022 márciusában az állatot a svájci hatóságok befogták és GPS nyakörvvel látták el. M237 ezután a falkájából kiválva 2022 júliusában kelet felé indult és több országon keresztül idén az országunkba érkezett, ezzel együtt pedig európai rekorderré vált több, mint 1900 km megtétele után. Nem sokkal Magyarországra érkezése után viszont – annak ellenére, hogy kiemelt szakmai és sajtófigyelmet kapott – M237 az Északi-középhegységben elpusztult. Az eset ráirányítja a figyelmet számos, a nagyragadozókat és a természeti bűncselekményeket érintő problémára.
Egy ilyen bonyolult, érzelmekkel, valamint számos bizonytalansággal övezett témánál már elöljáróban fontos hangsúlyozni, hogy mint mindig, most is kizárólag a rendelkezésre álló hivatalos dokumentumokra, kormányzati nyilatkozatokra, továbbá bárki által ellenőrizhető tudományos és szakmai ismeretekre alapozva foglalunk állást. Forrásainkat a szöveg végén hivatkozva közöljük. Szervezetünk ténylegesen független, nem kötődik semmilyen politikai irányzathoz, párthoz, mozgalomhoz.
A WWF Magyarország pártpolitikától független civil szervezetként a kampányidőszakban törekedett arra, hogy tartózkodjon a választásokat érdemben érintő témáktól, de ez idő alatt sem tétlenkedtünk: elkészítettük mi is környezetpolitikai közvélemény-kutatásunkat, s a választás utáni közbeszédhez csatlakozva magunk is megosztunk néhány gondolatot – szubjektíven és zöld szemüvegen keresztül.
Válságból ébredve újabb válságra eszmélünk. A fejlett világ talmi biztonsága a szemünk előtt omlik össze. Alig értek véget a járványügyi korlátozások, a betegségtől való félelem helyét átvette a háború réme. Ki foglalkozik már a klímaszorongással? Amikor ezrek halnak meg és milliók kényszerülnek hátrahagyni otthonukat, az embereknek kisebb dolguk is nagyobb...
A méltán népszerű kisoroszi szigetcsúcs természetvédelmi helyzete rendeződni látszik. Az ügy nagy figyelmet kapott, máig érvek és ellenérvek csapnak össze a fejlesztési tervek ellen és mellett. Most megkíséreljük összefoglalni mindazokat a szakmai problémákat, amelyek a strandfejlesztés leállításához vezettek és kitekintünk a jövőbeni lehetőségekre.
A napokban bejárta a hír a sajtót, miszerint egy 373 milliós beruházás kezdődik a Szentendrei-sziget legromantikusabb részén, a kisoroszi szigetcsúcson. Sokakban felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetséges ilyen volumenű fejlesztés az ország talán legszebb panorámájú területén, egy természeti értékekben igen gazdag élőhelyen. A válasz rendkívül bagatell.
Milyennek szeretnénk látni a Dunát? Egészséges, sokszínű élettérnek vagy pusztuló élővilágú, teherforgalmat bonyolító vízisztrádának? Minden fejlesztés, ami jelentős hatással van a Dunára, befolyásolja országunk élhetőségét.
