Mindannyian láttunk már káprázatos fotókat különféle erdőkről – de még gyakrabban olyanokat, amelyek könnyen felejthetők. A saját kirándulós képeink is többnyire az utóbbi csoportba tartoznak. Mi hiányzik ezekről a kattintásokról? Unalmas időpontot választottunk? Esetleg rossz helyen jártunk? Hatalmas szerencse kell az igazán pazar látványok megragadásához? Néhány támpontot összeszedtünk.
Magyarországra is begyűrűzött a karbonsemlegesítés legújabb hulláma: többek között a Mastercard és a K&H is bejelentették karbonsemlegességi vállalásaikat. A Shell néhány hónapja szinte minden elérhető felületen, óriásplakátokon, TV-reklámban és online sajtóban promózta legújabb karbonsemlegesítési szolgáltatását. Ez utóbbinak a lényege, hogy minden tankoláskor egy jelképes plusz összegért vállalják, hogy az üzemanyag elégetésekor létrejövő szén-dioxidot megkötik.
A WWF Magyarország pártpolitikától független civil szervezetként a kampányidőszakban törekedett arra, hogy tartózkodjon a választásokat érdemben érintő témáktól, de ez idő alatt sem tétlenkedtünk: elkészítettük mi is környezetpolitikai közvélemény-kutatásunkat, s a választás utáni közbeszédhez csatlakozva magunk is megosztunk néhány gondolatot – szubjektíven és zöld szemüvegen keresztül.
Válságból ébredve újabb válságra eszmélünk. A fejlett világ talmi biztonsága a szemünk előtt omlik össze. Alig értek véget a járványügyi korlátozások, a betegségtől való félelem helyét átvette a háború réme. Ki foglalkozik már a klímaszorongással? Amikor ezrek halnak meg és milliók kényszerülnek hátrahagyni otthonukat, az embereknek kisebb dolguk is nagyobb...
A vízparti területek hasznosítási lehetőségei mindig is az érdeklődés középpontjában álltak. Ezek közül a turizmus olyan meghatározó ágazattá nőtte ki magát az 1950-es évek óta, hogy hatásaival nemcsak számolni kell, hanem természeti területek esetén korlátozása és szabályozása is szükségessé vált.
A méltán népszerű kisoroszi szigetcsúcs természetvédelmi helyzete rendeződni látszik. Az ügy nagy figyelmet kapott, máig érvek és ellenérvek csapnak össze a fejlesztési tervek ellen és mellett. Most megkíséreljük összefoglalni mindazokat a szakmai problémákat, amelyek a strandfejlesztés leállításához vezettek és kitekintünk a jövőbeni lehetőségekre.
Az Európai Bizottság július 14-én előterjesztette a „Fit for 55” névre keresztelt átfogó éghajlatvédelmi jogszabálycsomagját, amely a korábbi klímapolitikai eszközrendszerének újragondolása mellett több új elemet is tartalmaz. Az előterjesztés fő célja, hogy a megemelt 2030-as kibocsátás-csökkentési célt el tudja érni az Unió. Nézzük meg, hogy mi volt eddig, mit javasol a Bizottság, és mi erről a WWF véleménye.
A napokban bejárta a hír a sajtót, miszerint egy 373 milliós beruházás kezdődik a Szentendrei-sziget legromantikusabb részén, a kisoroszi szigetcsúcson. Sokakban felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetséges ilyen volumenű fejlesztés az ország talán legszebb panorámájú területén, egy természeti értékekben igen gazdag élőhelyen. A válasz rendkívül bagatell.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) augusztus 9-én publikálta 6. átfogó jelentésének első részét. Így pár éven belül a harmadik IPCC jelentés igyekszik felhívni a figyelmet az egyre súlyosbodó éghajlatváltozásra. De miben más ez a jelentés, mint az előzőek, és mik a legfőbb üzenetei?
Milyennek szeretnénk látni a Dunát? Egészséges, sokszínű élettérnek vagy pusztuló élővilágú, teherforgalmat bonyolító vízisztrádának? Minden fejlesztés, ami jelentős hatással van a Dunára, befolyásolja országunk élhetőségét.
