Közel az idei fűtési szezon vége, amely az energiaválság miatt sokakat nehéz helyzetbe sodort. Ez az önkormányzati szektorra kiemelten igaz, elég csak a híradásokba bekerült azon településekre gondolni, amelyeknek a korábbi energiaárak sokszorosát kellett kigazdálkodniuk. A rezsicsökkentés részleges eltörlésével a lakosság is új kihívásokkal szembesült, sokan válaszul újra a szilárd tüzelőanyagok felé fordultak. Annak érdekében, hogy áttekintést kapjunk arról, hogy az energiaválság hatásainak leginkább kitett kistelepülési önkormányzatok hogyan élték meg az idei telet, milyen energiahatékonysági jellemzőkkel és tervekkel bírnak, valamint mit gondolnak/tapasztalnak a lakosság körében az energiaszegénységről, a szilárd tüzelés változásáról és ezzel összefüggésben a légszennyezettségről, kérdőíves felmérést végeztünk az 5000 fő alatti településeken. A legfontosabb eredményeket ebben a blogcikkben mutatjuk be, de külön kiadványt is készítünk egy részletesebb elemzéssel, többszintű szakpolitikai javaslatokkal.
Egy ilyen bonyolult, érzelmekkel, valamint számos bizonytalansággal övezett témánál már elöljáróban fontos hangsúlyozni, hogy mint mindig, most is kizárólag a rendelkezésre álló hivatalos dokumentumokra, kormányzati nyilatkozatokra, továbbá bárki által ellenőrizhető tudományos és szakmai ismeretekre alapozva foglalunk állást. Forrásainkat a szöveg végén hivatkozva közöljük. Szervezetünk ténylegesen független, nem kötődik semmilyen politikai irányzathoz, párthoz, mozgalomhoz.
Az újév ünneplése és az óév búcsúztatása idején az ember hajlamos csak a szépre emlékezni az elmúlt évből. Itt van a számvetés ideje: 2022 sok, az életünkre nagy hatást gyakorló történést hozott, ezek közül az Európában és a Kárpát-medencében tomboló kíméletlen aszályt idézzük most meg. Az aszály és a hőség olyan mértékű volt, hogy bevésődött az emlékezetbe és az átlagember sem felejti el. Felmerül viszont a kérdés, hogy tényleg 2022 "hibáztatható"? Egyetlen év számlájára lehet írni az aszály okozta jelenségeket és nehézségeket?
síkságoktól a hegytetőkig, védett és nem védett területeken egyaránt. Szükség is van rá sok háztartásban… De meddig folytatható mindez? Milyen hatásai vannak a tűzifarendeletnek? Mit bírnak el az erdeink, és mi lesz a védett területek, köztük a nemzeti parkok sorsa?
Jelenleg zajlik a 27. ENSZ klímakonferencia az egyiptomi Sarm-es-sejk-ben. A korábbi évek felemás sikerű találkozói, az energiaválság és az ENSZ nemrégi kiadott két közleménye alapján egyáltalán nem lehetünk derűlátók, sőt, sokan meg is kérdőjelezik az ilyen klímakonferenciák értelmét. Ugyanakkor még mindig ez az az éves esemény, ami megadja a lehetőséget arra, hogy előrelépés történjen az éghajlatváltozás megfékezésében. De nézzük, milyen állapotban várja a világ a klímatárgyalásokat az ENSZ két jelentése alapján!
A Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban 2022. szeptember 26-án vitáztak Ausztria nagyragadozókat érintő javaslatáról, melyet több tagország között Magyarország is támogatott. Ebben részben arra tettek javaslatot, hogy vizsgálják felül a nagyragadozók, elsősorban a szürke farkas és a barna medve állományainak megőrzését szolgáló európai uniós jogszabályi környezetet. Ezek kapcsán szeretnénk most valamelyest körüljárni az állományszabályozást, mint módot a nagyragadozókkal való konfliktusok feloldására.
Mi igaz, félig igaz vagy teljesen téves elképzelés Magyarország erdeivel és erdőgazdálkodásával kapcsolatban? A tűzifarendelet megosztó témája is rámutatott arra, hogy egyes esetekben még a döntéshozók sem ismerik a hazai erdőkkel kapcsolatos tényeket. Az Erdők Hete alkalmából kiválasztottunk néhány közkeletű vélekedést, hogy megkíséreljünk árnyalt választ adni rá.
