Ha érdekel a természetvédelmi ügyek háttere, a tények és vélemények, illetve a különböző nézőpontok, akkor WWF Magyarország podcastja, a Lételem neked szól!
A WWF Magyarország podcastja, a Lételem epizódjain keresztül betekintést nyerhetsz a természetvédelmi civil szervezet életébe, abba, hogy hogyan dolgozunk a természet megóvásáért és miből is áll egy-egy munkaterület, de még több szó esik a hazai és globális természetvédelmi kihívásokról és a megoldási lehetőségekről. Erdők, élővizek, klímavédelem, hazai nagyragadozók és fenntarthatóság – minden, ami ahhoz kell, hogy egy kiegyensúlyozott világot teremtsünk magunknak.
A műsor adásai elérhetők a wwf.hu-n, valamint az Anchor megosztón keresztül a Spotify, az Apple Podcasts, a RadioPublic, a Pocket Casts, a Google Podcasts és a Breaker alkalmazásokban is.
Július 28-án a Lételem második évada is véget ért, amelyben az elsőhöz hasonlóan ismét fontos és érdekes témák kerültek terítékre. Lássuk, miről beszélgettünk eddig 2022-ben!
Fenntartható turizmus: légy jelen a természetben, de óvd is azt!
A tömegturizmus az elmúlt évtizedekben évről évre egyre nagyobb méreteket ölt, ami nem csupán a népszerű úti célok helyi lakosainak körében okozhat feszültséget, de sok esetben a természeti területekre is káros hatással van. Legyen szó szemetelésről, az állatok zavarásáról vagy akár arról, hogy a turisták akár védett növényeket is letaposhatnak. Persze a szép tájakra mindenki kíváncsi, és túrázni, kirándulni vagy folyókban, tavakban fürdeni is sokan szeretnek, így érdemes olyan megoldásokat találni, amivel az emberektől se vesszük el a természettel való kapcsolódás élményét, és erdeink, folyóink, tavaink se kerülnek veszélybe.
A WWF Lételem évadzáró epizódjában Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője és Ribiánszky Gergely erdőmérnök, turisztikai szakértő, az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ projektvezetője beszélget Dobos Emese moderátorral arról, hogy milyen lehetőségek vannak a fenntartható turizmus terén, milyen szabályozásokat kellene bevezetni a természet megóvása érdekében, mik a nemzetközi és hazai jó példák, de az is szóba kerül, hogy turistaként mit tehetünk azért, hogy a lábnyomunkon kívül ne hagyjunk más nyomot a természetben.
„Miért természetes az, hogy az erdőkből mindig csak kiveszünk?” – a bükki erdőtűz margójára
Bár már korábban is aggodalommal telve, de csak távolról figyeltük, ahogy messzi országokban lángolnak az erdők – többek között Ausztráliában, Szibériában, Brazíliában vagy Görögországban. Nemrég azonban ez nálunk is megtörtént, amikor július elején leégett a Bükk-fennsík egyik erdeje. És bár hazánkban még nem olyan gyakoriak az erdőtüzek, ez az eset nem példa nélküli, és a klímaváltozás hatásai miatt a jövőben is várható, hogy hasonló események történnek a közvetlen környezetünkben. Általában ilyenkor arról zajlik a diskurzus, hogy mi okozhatta a tüzet, arról azonban kevesebb szó esik, hogy a természeti csapások milyen erdőket sújtanak. Milyen állapotban vannak, milyenné tettük az erdőket, amelyeknek szembe kell nézniük e szokatlanul intenzív bolygatási eseményekkel?
Ebben az epizódban Mihálovits András beszélget dr. Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjével és Bódis Pállal, a civil szervezet Erdő programjának szakértőjével többek között arról, hogy hogyan is bánunk ma az erdeinkkel – egyáltalán milyenek, mennyire átalakítottak ma a magyarországi erdők –, ez hogyan gyengíti az ökoszisztémákat és teszi ki az erdőket még jobban az extrém időjárási eseményeknek. Szó esik arról is, hogy miért nem mindegy, hogy hova telepítünk erdőt, és miért kell annak is alaposan utánajárni, hogy hova milyen fafajok valók. De a szakértők arra is kitérnek, hogy az erdőgazdálkodásban milyen szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy természetes erdeink fennmaradjanak – hiszen nem kevesebbet biztosítanak, mint az életet magát.
Zöldülő rendezvények: „Már senki nem meri azt mondani, hogy nem érdekli a fenntarthatóság”
Repohár, szelektív hulladékgyűjtés, hasznos vagy legalább újrahasznosítható ajándéktárgyak, esetleg a repiajándékok szándékos kiiktatása – milyen ma egy fenntartható rendezvény, és hol tart Magyarország például a brit vagy a holland fesztiválokhoz képest?
Ma, amikor a fenntarthatóság egy kikerülhetetlen téma, a rendezvényszervezők egy része is próbál egyre többet megtenni azért, hogy egy esemény minél zöldebb legyen – pláne, hogy a közeljövőben várhatóan egyre több olyan fiatal lesz, akinél például egy fesztivál kiválasztásánál döntő érvnek számít a fenntarthatóság mértéke. Tehát egyúttal versenyképességi kérdés is lesz az, hogy ki milyen intézkedéseket tesz ezen a téren. De hol kezdődik az igazi zöldülés, és mi a helyzet a greenwashinggal?
Dominus Ákos, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere és Ruisz György, a HighVibes társtulajdonosa beszélget Klacsán Csabával, a WWF Magyarország adományszervezési, marketing és kommunikációs vezetőjével arról, hogy mennyire zöldek a rendezvények Európában és hazánkban, mekkora a fogyasztói nyomás – pontosabban: mennyire „büntet” a Z-generáció –, hol jön be egy rendezvényszervező szemléletformáló szerepe, de arról is szó esik, hogy többe kerül-e a zöldülés, mint egy hagyományos rendezvény megszervezése.
Hajózás, kavicsbánya, strandépítés – megőrizhető-e a Dunakanyar romantikája?
Neked mi jut eszedbe a Dunakanyarról? A békés, hangulatos települések? Piknik a Duna partján? Esetleg a jó kis kirándulások? A Dunakanyar természeti szempontból hazánk egyik legkülönlegesebb része, sőt, a régióban is nehéz találni hasonlót: a Duna teljes folyásán összesen három helyen tör át hegységet – az ausztriai Wachauban, a hazai Dunakanyarban, valamint a romániai Kazán-szorosnál –, és mindhárom rész vonzó turistacélpont, hiszen látványos természeti értékekben gazdag. Nem véletlen tehát, hogy a turizmus jelentős része ide irányul, sőt az sem, hogy egyre többen költöznének ide a nagyvárosokból. Az idilli környezetet és a természeti kincseket azonban mint ahogy mindenhol, itt is számos tényező fenyegeti, bár szerencsére a Dunakanyarban még nem tettünk tönkre mindent.
A Lételemben Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője és Batki László, a Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület elnöke beszélget a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, Dedák Dalma vezetésével arról, hogy milyen nehézségekkel állnak szemben a természetvédelmi szervezetek és a helyiek, ha a Dunakanyarról van szó, milyen ügyeket sikerült megnyerni, miért fontos a helyi lakosok bevonódása, de az is szóba kerül, hogy mi lenne a megoldás arra, hogy a turisták, a helyiek és a természet is jól járjon.
Maradékmentés, piacozás, szezonális élelmiszerek – hol kezdődik a fenntartható étkezés?
Fenntartható étkezés – mit is jelent ez? Azt, hogy kevesebb húst eszünk, vagy helyi, szezonális ételeket fogyasztunk, csomagolásmentes boltban vásárolunk, esetleg tudatosan használjuk fel a megmaradt ételt? Valójában mindezt lefedi és még annál is többet. Mielőtt azonban elárasztana a kétségbeesés, hogy ez így túl sok egyszerre, hallgasd meg a Lételem podcast epizódját a témában!
Az epizódban Dobos Emese újságíró és kutató beszélget Kiss-Szabó Eszterrel, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetőjével és Kocsis Dórával, a Zero Waste Konyha című könyv és a Talpalatnyi történetek szerzőjével arról, hogy mi is az, amit egy egyén megtehet, ha fenntarthatóan szeretne étkezni. Egy biztos, a szakértők abban egyetértenek: nem kell megszakadni és a tökéletesre törekedni, elég, ha valaki az akkor éppen tőle telhető jó gyakorlatokat vezeti be az életébe.
A beszélgetésben szó esik többek között arról, hogy vajon a vegán húshelyettesítők vagy a háztáji húsok fogyasztása a jobb ebből a szempontból, hogy mennyire számít „női ügynek” a fenntartható étkezés, mi segíthetne abban, hogy kevesebb élelmiszer kerüljön a szemétbe, vagy miért számít az, hogy hogyan, milyen körülmények között fogyasztjuk el a tányérunkra kerülő ételt.
Ha pedig szeretnél elindulni a fenntarthatóbb étkezés felé vezető úton, de nem tudod, hol kezdd, töltsd le a WWF Magyarország Léptem applikációját, hogy egy egyéni ökolábnyom-felmérést követően hasznos tippek és izgalmas kihívások vezessenek téged az utadon!
„Ha a természet nyer, akkor a társadalom is” – miért hasznosak a vizesélőhelyek a kistelepüléseken?
Neked mi jut eszedbe, ha azt hallod, vizesélőhely? Nagy, nyílt vizű tavak? Esetleg sebes folyók? Egyáltalán milyen egy jó vizesélőhely és milyen haszna származhat belőle egy kistelepülésnek és az ott élő embereknek? A klímaváltozás kapcsán egyre többet hallani a vízhiányról és a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadékról is – ha ezt a csapadékot elvezetjük a településről, akkor pont attól a víztől „szabadulunk meg”, ami az aszályos időszakban mindennél jobban jönne. Erre ma már a természetes vízvisszatartás egy fenntartható és természetbarát megoldás, aminek a segítségével a kistelepülések felvehetik a harcot a klímaváltozás hatásai ellen, ráadásul értékes élőhelyek is létrejönnek általa. Nem mindegy azonban, hogy egy így létrehozott vizesélőhelyet hogyan kezelünk – hagyjuk benne elszaporodni az algákat, vagy inkább a hínár éljen benne? Telepítsünk bele halat vagy ne? Mit ültessünk a partjára? Erről beszélget a WWF Magyarország zöld podcastja, a Lételem második évadjának ötödik epizódjában Farkas Mátyás, a civil szervezet éghajlatvédelmi szakértője és dr. Tatár Sándor, a Tavirózsa Egyesület alelnöke.
Az infografikák és kiadványok, amelyekről az epizódban szó esett, a következő oldalakon találhatók:
Kiszáradó Magyarország – kattints ide!
Települési csapadékvíz-tározás természetesen – kattints ide!
Hogyan tartsuk meg a vizet otthonunkban? – kattints ide!
A hazánkat érintő kihívásokra csak az erős környezetpolitika adhat választ
Tudtad, hogy csupán négy ország van a világon, ahol nincs önálló környezetvédelmi minisztérium vagy azzal egyenértékű ügynökség, és abból az egyik Magyarország? Sőt, hogy az EU-ban ezzel a gyakorlattal egyedül vagyunk? A választások után, a kormányalakítást megelőzően a zöld civilek felhívták a figyelmet arra, hogy hazánkban is önálló környezetvédelmi minisztériumra lenne szükség, a miniszterelnöknek küldött nyílt levélhez pedig 180 civil szervezet csatlakozott. Sőt, a WWF Magyarország friss felméréséből kiderül, hogy kortól, nemtől és lakóhelytől függetlenül a lakosság többsége is ezt várja a mindenkori kormánytól. De miért is van létjogosultsága, sőt, rendkívül fontos szerepe annak, hogy önálló minisztérium foglalkozzon ezzel a területtel, és hogyan kapcsolódnak a természetvédelmi szervezetek a környezetpolitikához?
Ezt a témát járja körbe a WWF Magyarország podcastja, a Lételem második évadjának negyedik epizódjában Sipos Katalin, az alapítvány igazgatója, Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke és Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója. Az epizódban a történeti áttekintés, a régi és újonnan felmerülő problémák és megoldási lehetőségek mellett többek között szó esik arról is, hogy miért nem elegendő, ha kizárólag egyes fajok védelmére vagy csupán a védett területek megóvására koncentrálunk, és miért van szükség arra, hogy teljes ágazatokat tegyünk környezet- és természetbaráttá. Egy dolog mindenesetre biztos: egyre több olyan kihívás éri el Magyarországot is, amire csak egy erős környezetpolitika tud választ adni.
Természetvédelem mint hivatás – mit kell tudni, hol lehet elhelyezkedni, ha ezt a pályát választjuk?
A természet- és környezetvédelem nagyobb hangsúlyt kap az emberek életében, mint valaha: ma már egyre többen vannak azok is, akik úgy döntenek, hogy a középiskola befejezése után természetvédelmi területen tanulnak tovább, mert azt szeretnék, hogy környezetük megóvása vagy akár a klímavédelem a hivatásukká váljon. Milyen lehetőségei vannak azoknak a diákoknak, akik ezen a területen szeretnének elhelyezkedni – egyáltalán hogyan érdemes elindulni, és hol, milyen pozíciókban lehet elhelyezkedni a későbbiekben, ha valaki például természetvédelmi mérnöknek tanul?
A WWF Magyarország podcastja, a Lételem második évadjának harmadik epizódjában Gigler Dórával, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével és dr. Malatinszky Ákossal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetvédelmi mérnöki alapképzésének vezetőjével beszélget Dobos Emese újságíró arról, hogy mi motiválhat valakit arra, hogy ezt a pályát válassza, miért fontos már egészen fiatal korban az oktatási rendszeren kívüli környezeti nevelés – érdekesség például, hogy egy kutatás szerint minél kevésbé köteleződik el valaki fiatalon a természet iránt, felnőttként annál kevesebb időt fog tölteni ott –, de arról is, hogy mire kell odafigyelnie annak, aki komolyan fontolgatja, hogy a természetvédelem területén tanuljon tovább.
Dóra és Ákos személyes történetein keresztül abba is bepillantást nyerhetünk, hogy mennyit ér egy jó tanár, miért fontosak a – sokszor szó szerint – kézzel fogható élmények a tanulás során, mi a különbség a magyar és a külföldi egyetemi oktatás között, vagy hogy hogyan kerülnek korábban jogvédőként, orvosként vagy jegyzőként dolgozó felnőttek az iskolapadba a fiatal diákok közé.
Bővebb információ a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem természetvédelmi mérnöki képzéséről a vadgazdalkodas.uni-mate.hu honlap Felvételi pontjában és a Facebookon a Természetvédelmi mérnökként a MATE Szent István Campusán oldalon.
Elvárható-e a nélkülözőktől, hogy fenntarthatóan éljenek?
Hogyan függ össze a szegénység és a fenntarthatóság, illetve a környezetvédelem? Mit nevezünk energiaszegénységnek, és megoldást nyújthat-e a rezsicsökkentés a nehéz sorsúak helyzetére? Miközben a lakosság egy része úgy igyekszik fenntarthatóan élni, hogy nem tekeri fel túlságosan a fűtést, kevesebb húst fogyaszt vagy szelektíven gyűjti a hulladékot, addig bár egy energiaszegény háztartás ökológiai lábnyoma a nélkülözések miatt alacsonyabb is lehet az átlagnál, de helyi szinten a rossz levegőminőséget okozó leharcolt dízelautók vagy a nedves, esetleg kezelt fával való fűtés környezeti problémaként jelen van.
A Lételem második évadjának második epizódjában Feldmár Nóra, a lakhatási szegénységgel foglalkozó Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa és Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője beszélget ezekről a témákról. Az epizódban szó esik arról, hogy milyen problémákkal néznek szembe az alacsony jövedelmű emberek, ami a fenntarthatóságra való átállást nehezíti, hogyan lehetne ezt célzottan és hosszú távon kezelni, de arra is fény derül, hogy milyen állapotban van a magyar épületállomány, miért problémás a kistelepüléseken a mobilitás, miért különösen fontos a megfelelő szabályozás vagy éppen az, hogy mit tesz a Habitat for Humanity és a WWF Magyarország közös, LIFE Bio-Balance nevű projektjének keretein belül, melynek egy része a tűzifa-felhasználás hatékonyságának növelésével foglalkozik.
Aktivizmus ma: mennyit számít az egyén, mit érhet el a tömeg?
Mi motivál valakit arra, hogy környezet- és természetvédelmi aktivista legyen, és miért lényeges, hogy a fiatalok tájékozódjanak és hallassák a hangjukat ebben a manapság kritikusan fontos témában? A március 25-i globális klímasztrájkot és a március 26-i Föld óráját megelőzően a WWF Magyarország zöld podcastje, a Lételem az aktivizmus témájával indítja el második évadját.
Az első epizódban Gigler Dóra, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértője beszélget Macskásy Évával, a Fridays for Future aktivistájával. Az epizódból megtudhatjuk, hogy Éva milyen utat járt be, míg az FFF aktivistája lett, mi inspirálta őt – eláruljuk, hogy sok más mellett egy személyes találkozó Jane Goodall-lal is nagy hatással volt rá –, és most ő hogyan inspirál másokat, immár egy szélesebb rálátással a témában.
De beszélgetünk Greta Thunbergről is, vagy arról, hogy milyen volt a Fridays for Future hazai fogadtatása, hány ember kell egy klímatüntetés megszervezéséhez, illetve hogy hogyan tudja oldani a klímaszorongást, ha cselekvésbe és aktivizmusba fordítjuk a negatív érzéseket. Szó esik arról is, hogy miért fontos, hogy mindenki kivegye a részét a tettekből, és hogyan próbálják megszólítani a fiatalokat a zöld szervezetek, többek között a WWF Magyarország is.
Lételem EXTRA: Beszélgessünk a fenntartható energiáról!
Előfordul, hogy a baráti társaságodban vagy családi körben nálatok is szóba jön a klímaváltozás, a fenntarthatóság és az, hogy mit kellene tenni egyéni és döntéshozói szinten? A WWF Magyarország zöld podcastja, a Lételem második évadot megelőző rendhagyó epizódjában ezúttal egy irányított beszélgetésre invitálunk, és arra buzdítunk, hogy miután meghallgattad, szervezz te is hasonló eszmecserét a saját környezetedben és fejtsétek ki mindannyian a véleményeteket, hiszen az most eljuthat az Európai Unióhoz, melyet figyelembe vesznek majd a jövőbeli éghajlatpolitika kialakítása során.
Az európai éghajlati paktum keretében megvalósuló, uniós Peer Parliament kezdeményezés három témakörben – közlekedés és utazás, zöld energia és igazságos átállás, illetve étkezési és fogyasztási szokások – segít irányított kérdésekkel és válaszlehetőségekkel abban, hogy egy tartalmas beszélgetés során megvitassuk a választott – vagy akár az összes – témát, véleményt cseréljünk és egymást meghallgatva tovább szélesedjen látókörünk.
A Lételem második évadának „nulladik” epizódjában Domokos Csenge, a denkstatt tanácsadója, illetve az európai éghajlati paktum magyarországi koordinátora a három téma közül a zöld energiáról és az igazságos átmenetről beszélget a WWF Magyarország munkatársaival: Harmat Ádámmal, a civil szervezet éghajlatvédelmi programvezetőjével, valamint Kerpely Klárával, Farkas Viktor Mátyással és Szilágyi Artúrral, az alapítvány éghajlatvédelmi szakértőivel. Így egyrészt bepillanthatunk abba, hogy hogyan is zajlik egy ilyen irányított eszmecsere, másrészt a választott témát ezúttal szakértői szemszögből is megismerhetjük.