Jelenleg zajlik a 27. ENSZ klímakonferencia az egyiptomi Sarm-es-sejk-ben. A korábbi évek felemás sikerű találkozói, az energiaválság és az ENSZ nemrégi kiadott két közleménye alapján egyáltalán nem lehetünk derűlátók, sőt, sokan meg is kérdőjelezik az ilyen klímakonferenciák értelmét. Ugyanakkor még mindig ez az az éves esemény, ami megadja a lehetőséget arra, hogy előrelépés történjen az éghajlatváltozás megfékezésében. De nézzük, milyen állapotban várja a világ a klímatárgyalásokat az ENSZ két jelentése alapján!
Az ENSZ kibocsátási különbözetről szóló jelentése
Az ENSZ idén már 13. alkalommal publikálta a jelentését, amely az országoknak az üvegházhatású gázok kibocsátásának megszüntetésére tett erőfeszítéseit értékeli, a címe pedig egyértelmű: “A bezáruló ablak”, utalva a mozgásterünkre, amelyen belül a világ elérheti a Párizsi Megállapodás céljait – nevezetesen a globális felmelegedés meghaladja a tudósok által kockázatosnak tartott 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket. Az ENSZ-jelentés mögött álló vezető tudósok szerint abban az esetben, ha az országok által eddig tett nemzeti kötelezettségvállalások teljesülnek, az az évszázad végére 2,4 és 2,6 °C közötti felmelegedést eredményez, vagyis hatalmas szakadék tátong a jelenlegi vállalások és az elérni kívánt cél között. Ahhoz, hogy a 1,5 Celsius-fokos limiten belül maradjunk, 45%-kal kellene visszafogni a kibocsátást 2030-ig a jelenlegi ígéretek szerinti kibocsátási szinthez képest, de a 2 Celsius-fok esetében is 30%-kal. Habár már 114 ország – köztük Magyarország is – rendelkezik klímasemlegességi céllal, a rövid távú ambiciózus célok és pláne azok megvalósítása nagyon hiányzik ahhoz, hogy legalább a reményt fenntartsuk, hogy a felmelegedés 1,5 fokon belül maradjon.
Az elemzés szerint a legfontosabb ágazati intézkedéseknek az energiaágazatban kellene történniük, az ENSZ pedig olyan kutatásokra hivatkozik, amelyek szerint a Párizsi Megállapodásban foglalt cél eléréséhez az energiaátállásnak hatszor gyorsabban kell megvalósulnia, és 2030-ig ki kell vezetni a szenet az energiatermelésből.
Az ENSZ éves jelentése az alkalmazkodási hiányosságokról
Az ENSZ másik ide vágó jelentése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról is beszédes címet visel: „Túl kevés és túl lassú”. Ez a jelentés az országok átfogó és naprakész alkalmazkodási stratégiáira és terveire fókuszál, valamint azok megvalósításának stabil finanszírozására. Annak ellenére, hogy a szükséges alkalmazkodás költsége 2030-ra el fogja érni a fejlődő országokban a 340 milliárd dollárt, a fejlődő országok mindössze 40 milliárd dollár finanszírozására tettek ígértet, holott az ő történelmi felelősségükből fakadóan ezeket a költségeket elsősorban nekik kellene állniuk. Összehasonlításképp, eközben a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának éves volumene továbbra is közel 1 billió dollár.
Mik az elvásárok a COP27-tel kapcsolatban?
A két riport alapján világos lenne a cél: egyrészt nagy szükség van arra, hogy a részes felek ne csak a távoli jövőbe tudjanak nagyon ígérni, hanem ezek az ambíciók leképződjenek a rövid távú tervekben és megvalósításokban. A koronavírus következményeként csökkenő kibocsátás az utóbbi évben újra kinőtt, és egyedül annyit tudtunk elérni, hogy a kibocsátás növekedésének üteme csökken. Az energiaválság most egy újabb alkalmat adott az újratervezésre. Eddig az erre adott klímapolitikai reakciók felemásak, ezért szükséges lenne, hogy a klímatárgyaláson történjen egyértelmű ígéret arra, hogy a cél ne az orosz földgáz más forrásból való kiváltása legyen, hanem a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság. E mellett pedig a fejlett országoknak a történelmi felelősségükhöz hasonló léptékű részesedést kellene vállalnia a fejlődő országok adaptációs és kibocsátás-csökkentési céljaik elérésében. A több éve célként kitűzött éves 100 milliárd dolláros költségvállalástól még mindig nagyon messze vannak a fejlett országok.
A WWF várakozásairól a sarm-es-sejki találkozóval kapcsolatban itt érhető el bővebben, angol nyelven információ.
Borítókép: © Shutterstock / 24Novembers / WWF