Múlt héten megerősítette a Nemzeti Nyomozó Iroda, hogy eljárás folyik a hazánkba érkezett M237 jelű farkas elejtése kapcsán. Az esettel azóta számos helyen foglalkoztak és több álhír is kering róla. Amit biztosan tudunk, hogy M237 Graubünden kantonban, Svájcban, a vadonban született, felmenői szintén vad egyedek voltak, melyek sohasem éltek fogságban, tehát a kóborló farkas ismert genetikai háttérrel rendelkezett. 2022 márciusában az állatot a svájci hatóságok befogták és GPS nyakörvvel látták el. M237 ezután a falkájából kiválva 2022 júliusában kelet felé indult és több országon keresztül idén az országunkba érkezett, ezzel együtt pedig európai rekorderré vált több, mint 1900 km megtétele után. Nem sokkal Magyarországra érkezése után viszont – annak ellenére, hogy kiemelt szakmai és sajtófigyelmet kapott – M237 az Északi-középhegységben elpusztult. Az eset ráirányítja a figyelmet számos, a nagyragadozókat és a természeti bűncselekményeket érintő problémára.
Egy ilyen bonyolult, érzelmekkel, valamint számos bizonytalansággal övezett témánál már elöljáróban fontos hangsúlyozni, hogy mint mindig, most is kizárólag a rendelkezésre álló hivatalos dokumentumokra, kormányzati nyilatkozatokra, továbbá bárki által ellenőrizhető tudományos és szakmai ismeretekre alapozva foglalunk állást. Forrásainkat a szöveg végén hivatkozva közöljük. Szervezetünk ténylegesen független, nem kötődik semmilyen politikai irányzathoz, párthoz, mozgalomhoz.
Az újév ünneplése és az óév búcsúztatása idején az ember hajlamos csak a szépre emlékezni az elmúlt évből. Itt van a számvetés ideje: 2022 sok, az életünkre nagy hatást gyakorló történést hozott, ezek közül az Európában és a Kárpát-medencében tomboló kíméletlen aszályt idézzük most meg. Az aszály és a hőség olyan mértékű volt, hogy bevésődött az emlékezetbe és az átlagember sem felejti el. Felmerül viszont a kérdés, hogy tényleg 2022 "hibáztatható"? Egyetlen év számlájára lehet írni az aszály okozta jelenségeket és nehézségeket?
A Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban 2022. szeptember 26-án vitáztak Ausztria nagyragadozókat érintő javaslatáról, melyet több tagország között Magyarország is támogatott. Ebben részben arra tettek javaslatot, hogy vizsgálják felül a nagyragadozók, elsősorban a szürke farkas és a barna medve állományainak megőrzését szolgáló európai uniós jogszabályi környezetet. Ezek kapcsán szeretnénk most valamelyest körüljárni az állományszabályozást, mint módot a nagyragadozókkal való konfliktusok feloldására.
Mi igaz, félig igaz vagy teljesen téves elképzelés Magyarország erdeivel és erdőgazdálkodásával kapcsolatban? A tűzifarendelet megosztó témája is rámutatott arra, hogy egyes esetekben még a döntéshozók sem ismerik a hazai erdőkkel kapcsolatos tényeket. Az Erdők Hete alkalmából kiválasztottunk néhány közkeletű vélekedést, hogy megkíséreljünk árnyalt választ adni rá.
Magyarország kormánya egy kormányrendelettel szélesre nyitotta a kaput a védett területeken zajló fakitermelések előtt. Összegyűjtöttük a rendelettel kapcsolatos és sokak által feltett kérdéseket és megválaszoltuk ezeket.
Kevésbé ismert, de nem kevésbé látványos jelenség a tiszavirágzás „kistestvére”, a dunavirágzás. Nem is csoda, hisz a dunavirág csak néhány éve jelent meg újra a hazai Duna-szakaszon, ami egy nagyon jó hír, hiszen ez azt jelzi, hogy a Duna vízminősége javult.
Ha érdekel a természetvédelmi ügyek háttere, a tények és vélemények, illetve a különböző nézőpontok, akkor WWF Magyarország podcastja, a Lételem neked szól!
