Múlt héten megerősítette a Nemzeti Nyomozó Iroda, hogy eljárás folyik a hazánkba érkezett M237 jelű farkas elejtése kapcsán. Az esettel azóta számos helyen foglalkoztak és több álhír is kering róla. Amit biztosan tudunk, hogy M237 Graubünden kantonban, Svájcban, a vadonban született, felmenői szintén vad egyedek voltak, melyek sohasem éltek fogságban, tehát a kóborló farkas ismert genetikai háttérrel rendelkezett. 2022 márciusában az állatot a svájci hatóságok befogták és GPS nyakörvvel látták el. M237 ezután a falkájából kiválva 2022 júliusában kelet felé indult és több országon keresztül idén az országunkba érkezett, ezzel együtt pedig európai rekorderré vált több, mint 1900 km megtétele után. Nem sokkal Magyarországra érkezése után viszont – annak ellenére, hogy kiemelt szakmai és sajtófigyelmet kapott – M237 az Északi-középhegységben elpusztult. Az eset ráirányítja a figyelmet számos, a nagyragadozókat és a természeti bűncselekményeket érintő problémára.
Közel az idei fűtési szezon vége, amely az energiaválság miatt sokakat nehéz helyzetbe sodort. Ez az önkormányzati szektorra kiemelten igaz, elég csak a híradásokba bekerült azon településekre gondolni, amelyeknek a korábbi energiaárak sokszorosát kellett kigazdálkodniuk. A rezsicsökkentés részleges eltörlésével a lakosság is új kihívásokkal szembesült, sokan válaszul újra a szilárd tüzelőanyagok felé fordultak. Annak érdekében, hogy áttekintést kapjunk arról, hogy az energiaválság hatásainak leginkább kitett kistelepülési önkormányzatok hogyan élték meg az idei telet, milyen energiahatékonysági jellemzőkkel és tervekkel bírnak, valamint mit gondolnak/tapasztalnak a lakosság körében az energiaszegénységről, a szilárd tüzelés változásáról és ezzel összefüggésben a légszennyezettségről, kérdőíves felmérést végeztünk az 5000 fő alatti településeken. A legfontosabb eredményeket ebben a blogcikkben mutatjuk be, de külön kiadványt is készítünk egy részletesebb elemzéssel, többszintű szakpolitikai javaslatokkal.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban 2022. szeptember 26-án vitáztak Ausztria nagyragadozókat érintő javaslatáról, melyet több tagország között Magyarország is támogatott. Ebben részben arra tettek javaslatot, hogy vizsgálják felül a nagyragadozók, elsősorban a szürke farkas és a barna medve állományainak megőrzését szolgáló európai uniós jogszabályi környezetet. Ezek kapcsán szeretnénk most valamelyest körüljárni az állományszabályozást, mint módot a nagyragadozókkal való konfliktusok feloldására.
Mi igaz, félig igaz vagy teljesen téves elképzelés Magyarország erdeivel és erdőgazdálkodásával kapcsolatban? A tűzifarendelet megosztó témája is rámutatott arra, hogy egyes esetekben még a döntéshozók sem ismerik a hazai erdőkkel kapcsolatos tényeket. Az Erdők Hete alkalmából kiválasztottunk néhány közkeletű vélekedést, hogy megkíséreljünk árnyalt választ adni rá.
Kevésbé ismert, de nem kevésbé látványos jelenség a tiszavirágzás „kistestvére”, a dunavirágzás. Nem is csoda, hisz a dunavirág csak néhány éve jelent meg újra a hazai Duna-szakaszon, ami egy nagyon jó hír, hiszen ez azt jelzi, hogy a Duna vízminősége javult.
Ha érdekel a természetvédelmi ügyek háttere, a tények és vélemények, illetve a különböző nézőpontok, akkor WWF Magyarország podcastja, a Lételem neked szól!
Koromtól feketéllenek a Bükk-fennsík leégett erdejének maradványai. Hogy pontosan mi okozta a tüzet, nem tudjuk, talán soha nem derül rá fény. Ami viszont tény, hogy a klímaváltozás és a tüzek gyakoriságának növekedése kéz a kézben jár, az erdeink pedig erősen átalakított és legyengített formában várják a különféle természeti csapásokat. Pedig lenne mód enyhíteni a kockázatokat. Ehhez azonban gyökeresen át kellene gondolni a teljes erdőterületünk kezelésének alapelveit.
Az élő kommunikációs ipar újra dübörög, de a látszatintézkedésektől a valódi fenntarthatósági vállalások felé vezető zöld átmenet egyelőre még ezen a pályán is inkább csak döcög.
