A vízparti területek hasznosítási lehetőségei mindig is az érdeklődés középpontjában álltak. Ezek közül a turizmus olyan meghatározó ágazattá nőtte ki magát az 1950-es évek óta, hogy hatásaival nemcsak számolni kell, hanem természeti területek esetén korlátozása és szabályozása is szükségessé vált.
A méltán népszerű kisoroszi szigetcsúcs természetvédelmi helyzete rendeződni látszik. Az ügy nagy figyelmet kapott, máig érvek és ellenérvek csapnak össze a fejlesztési tervek ellen és mellett. Most megkíséreljük összefoglalni mindazokat a szakmai problémákat, amelyek a strandfejlesztés leállításához vezettek és kitekintünk a jövőbeni lehetőségekre.
Az Európai Bizottság július 14-én előterjesztette a „Fit for 55” névre keresztelt átfogó éghajlatvédelmi jogszabálycsomagját, amely a korábbi klímapolitikai eszközrendszerének újragondolása mellett több új elemet is tartalmaz. Az előterjesztés fő célja, hogy a megemelt 2030-as kibocsátás-csökkentési célt el tudja érni az Unió. Nézzük meg, hogy mi volt eddig, mit javasol a Bizottság, és mi erről a WWF véleménye.
A napokban bejárta a hír a sajtót, miszerint egy 373 milliós beruházás kezdődik a Szentendrei-sziget legromantikusabb részén, a kisoroszi szigetcsúcson. Sokakban felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetséges ilyen volumenű fejlesztés az ország talán legszebb panorámájú területén, egy természeti értékekben igen gazdag élőhelyen. A válasz rendkívül bagatell.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) augusztus 9-én publikálta 6. átfogó jelentésének első részét. Így pár éven belül a harmadik IPCC jelentés igyekszik felhívni a figyelmet az egyre súlyosbodó éghajlatváltozásra. De miben más ez a jelentés, mint az előzőek, és mik a legfőbb üzenetei?
Milyennek szeretnénk látni a Dunát? Egészséges, sokszínű élettérnek vagy pusztuló élővilágú, teherforgalmat bonyolító vízisztrádának? Minden fejlesztés, ami jelentős hatással van a Dunára, befolyásolja országunk élhetőségét.
Gyakran érezhetjük túrázásaink során, hogy az erdő, ahol utunk éppen vezet, talán nem olyan, mint lehetett a régmúltban. Romlás, amit látunk, vagy az ország erdei azért köszönik, jól vannak?
A farkas, a medve és a hiúz őshonos nagyragadozók Magyarországon, néhány évtized kivételével mindig is állandó volt a jelenlétük hazánkban. A WWF Magyarország reakciója Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének videójára.
Az erdők egyik kevéssé (el)ismert „szolgáltatása”, hogy tisztítják a levegőt – nemcsak a portól, de a kórokozóktól is. Arra keressük a választ, hogy miért ne vágjuk ki az...
